Elhunyt Margaret Thatcher
Életének 87. esztendejében, hétfőn elhunyt Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:
Margaret Hilda Roberts néven született 1925. október 13-án a közép-angliai Grantham kisvárosban. Édesapja szerény, de tisztes körülmények között élő fűszeres, a városka polgármestere volt. Margaret vallásos, puritán körülmények között nevelkedett, a családban a legfőbb értéknek a felelősségérzet és a függetlenség, az önállóság számított.
Margaret ösztöndíjjal jutott be Oxfordba, ahol kémiai és jogi diplomát is szerzett, de az adópolitikát is tanulmányozta. Négy évig kémiai kutatóintézetben dolgozott, ezután 1961-ig ügyvédi praxist folytatott. Már az egyetemen a helyi konzervatív szövetség elnöke volt, a tory párt listáján először az 1946-os választásokon indult. Ekkor még alulmaradt. A kampány során ismerkedett meg későbbi férjével, Denis Thatcherrel, egy textilgyár vagyonos menedzserével. 1951-ben kötöttek házasságot, 1953-ban ikreik születtek.
A kiváló fellépésű és rendkívüli meggyőző erővel megáldott Mrs. Thatcher két sikertelen kísérlet után 1959-ben került be a parlamentbe Finchley, Észak-London középosztálybeli kerületének képviselőjeként. 1961-ben a nyugdíj- és társadalombiztosítási minisztérium parlamenti államtitkára, 1964-től az ellenzékbe szorult tory árnyékkormány tagja volt. 1970-ben Edward Heath kormányában az oktatási és tudományügyi minisztérium élére és az ellenzéki támadások kereszttüzébe került, mert megszüntette az iskolákban az ingyen tej juttatását (ekkor született gúnyneve: "milk snatcher", "a tejrabló").
Thatcher, aki ekkor már tudatosan készült a pártvezéri tisztségre, egyre inkább elfordult a toryk paternalista irányvonalától, és új, határozottabb arculat kialakításán dolgozott. 1975 februárjában nő létére és származása ellenére a Konzervatív Párt vezérévé választották: már az első fordulóban annyi voksot kapott, hogy Heath a lemondás mellett döntött.
A hetvenes évek végére Nagy-Britannia súlyos helyzetbe került: magas volt az infláció, a technológiai változásokhoz alkalmazkodni képtelen, a hagyományos iparágaihoz ragaszkodó gazdaság hanyatlott, magas volt a munkanélküliség. A "szocializmus visszafordítását", kevesebb állami beavatkozást, több versenyt és még több magántulajdont hirdető, kisebb adókkal, kevesebb közkiadással és több öngondoskodással kampányoló konzervatívok 1979-ben megnyerték a választást, s 1979. május 3-án beiktatták a szigetország első női miniszterelnökét, Margaret Thatchert. Az új kormányfő szembeszállt a jóléti állam szociáldemokrata ihletésű eszmerendszerével: megnyirbálta a szociális kiadásokat, privatizálta az elkényelmesedett állami vállalatokat, "népi kapitalizmusa" révén minden ötödik brit részvénytulajdonos lett. A váltás nem ment könnyen, a munkanélküliség folyamatosan nőtt, megugrott az üzleti csődök száma, a toryk népszerűsége mélyrepülésbe kezdett. A fordulatot az 1982-es falklandi háború jelentette, a birodalmi nosztalgia felélesztésével Thatcher hamar visszaszerezte népszerűségét és 1983-ban elsöprő győzelmet aratott a választásokon.
A szigorú intézkedések éreztetni kezdték hatásukat, az infláció mérséklődött, a gyarapodó vállalkozások kezdték ellensúlyozni az állami gondoskodást, helyreállt az államháztartás egyensúlya, emelkedett az életszínvonal, az ország nemzetközi tekintélye megnövekedett. Thatcher szembekerült a nagyhatalmú szakszervezetekkel. A legnagyobb erőpróbára 1984-ben került sor, s ő könyörtelenül letörte az egy éven át tartó bányászsztrájkot. Ugyancsak 1984-ben sértetlenül vészelte át az ír IRA merényletkísérletét.
Külpolitikáját kezdetben éles szovjetellenesség jellemezte, a Vaslady elnevezést épp a szovjet sajtó aggatta rá 1976-ban, amikor Thatcher kikelt a szovjet kommunista rendszer ellen. Aztán a világ változásával módosult az ő külpolitikai koncepciója is, ennek egyik kézzelfogható jele volt 1984-es magyarországi látogatása. 1985 után feladta megrögzött szovjetellenességét, ő "fedezte fel" a Nyugat számára Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt.
Thatcher és a konzervatívok 1987-ben újra győztek a választásokon, de ekkor már egyre erősebben hallatszottak a Vasladyt bíráló hangok. Kritikusai azt kérdezték: kormányoz, vagy uralkodik? Szemére hányták, hogy a gazdag délre és a szegény északra osztja a nemzetet és elszigetelődik Európától.
Pártbeli bázisa meggyengült, 1990 novemberében Michael Heseltine, Thatcher volt hadügyminisztere harcot indított a pártelnökségért, s bár a vezérválasztáson vereséget szenvedett, a szükséges többséget Thatcher sem tudta megszerezni, így szertefoszlott legyőzhetetlenségének mítosza. Ekkor bebizonyosodott, hogy makacs kitartása mellett a józan belátás képessége is rejtőzött benne. 1990. november 22-én bejelentette lemondását a jelöltségről és tizenegy év kormányzás után a kormányfői tisztségről is.
Leköszönése után "egyszerű" képviselő maradt, majd 1992. június 6-án bárónői rangot és vele életre szóló felsőházi tagságot kapott. Az immár hivatalosan is Lady megszólításra jogosult Vaslady távolról sem vonult nyugalomba: a Philip Morris amerikai dohánytársaság tanácsadója lett, megírta emlékiratait, járta a világot, előadásokat tartott. 2002-ben több szélütést szenvedett és az időskori emlékezetvesztés tünetei is jelentkeztek rajta. Ezután már ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt: ilyen alkalom volt férje és Ronald Reagan amerikai elnök temetése. Életéről nemrég film is készült, a Margaret Thatcher szerepét játszó Meryl Streep alakításáért Oscar-díjat kapott.
